A hoki bölcsőjének keresése a Szent Grál keresésének kanadai megfelelője napjainkban. Tökéletesen érdektelen, hogy a több tízezer befagyott tó közül melyiken ütögettek egy hosszabb valamivel egy laposabb valamit. De vannak őrültek, akik szívesen töltik idejüket nyaranta az agyagos part átfésülésével, hátha találnak valami izgalmasat. 

(Andrew Dill amatőr kutató a CTV fotóján kezében a legrégebbi koronggal)

Kanada egyik leggazdagabb lelőhelye, a hoki Lascaux-ja a Nova Scotia beli Windsor Long Pond nevű tava. A tó az utóbbi másfél évszázadban jócskán összement, így búvárruha nélkül lehet a régi mederben sporttörténeti emlékek után kutatni. Az 1990-es évekközepétől folyó feltárásokon több régi korong is előkerült a környékről. Az elsők között a Montreal Canadien Rubber Co. gyártott vulkanizált versenykorongot 1875 körül. 

Most azonban újabb felfedezést tett Andrew Dill, helyi amatőr hoki régész. Dill családjáé az a farm, ahol a Long Pond található. Szabadidejét fémkereső detektorok és egyéb kutató eszközökkel tölti. Régi térképek alapján keresi a régi meder határait. Túrja az iszapot, hogy bebizonyítsa az ő farmjuk a hoki igazi bölcsője. Tavaly szeptemberben talált egy erősen viseletes korongot (fenti képen a bal), ami feltehetőleg a magyar kiegyezés előtti időkből, az1860-as évekből származik. Ez nehezebb is és nagyobb is a korábbi leleteknél. A szokásnak megfelelően a tulajdonos belekarcolta monogrammját a korongba. Most ez a kilapult lócitrom a legrégebbi hokis tárgyi emlék. Erősen mállik, ezért kell szalvétában tartani.