Jason Kay (nem az, aki a Jamiroquai énekese, hanem) a The Hockey News főszerkesztője blogjában összeszedett negyven olyan változtatást, ami szerinte jót tenne a jégkorongnak, vagy legalábbis valaha azt gondolta hogy jót tenne. Néha én is gondolkodom ilyesmiken. Követeltem már család- és bulibarát bonyolítást, négyévenkénti világbajnokságot, és gyakori a jégkorong blogon is a jobbító szándékú ötletelés. Górcső alá vettem Kay 15 érdekesebb javaslatát.
Hetven meccs bőven elég lenne. Alapesetben azt gondolnám, hogy a több az jobb. De ez a 82 meccs tényleg nagyon sok. Egy NHL szezon több mint 1200 mérkőzésből áll, míg az NFL-ben 272 mérkőzést rendeznek. Nehezen követhető a lebonyolítás, sok a mérkőzés. Több csapatot követni, már csak az összefoglalók alapján is nehéz feladat. Ezzel szemben az NFL-ben minden hétvége foci ünnep. Megtelnek a kocsmák, hogy egy-egy meccset együtt nézzenek a szurkolók. Magányos utazók követik csapatukat a szálloda bárjában. Az NHL mérkőzéseket már jóval szerényebb érdeklődés kíséri, mert túl sok van belőlük. Ha csak a döntőt nézzük, akkor is legalább négyszer annyi van belőle, mint Super Bowlból. Ezt tükrözi az is, hogy míg a Super Bowlt 98 millióan nézék amerikában, a Stanley döntő hetedik mérkőzését csupán 7,5 millióan.
Ezzel nekem is volt korábban bajom. A nagy hoki nemzetek játékosai közül csak a fiatalok, vagy a szentimentálisabbá váló idősebbek veszik komolyan nemzetük képviseletét. A média sem szentel túl sok figyelmet az eseménynek. Nem indulnak neki százezrek, hogy legalább a helyi kocsmákban vagy kivetítőkön nézhessék a meccseket. Most, hogy voltam én is egy ilyen tucat eseményen, már várom a következőt és nehezen bírnám ki négy évig. Egy jó kontinens bajnokság, vagy egy feljavított BL kitöltené az űrt, és nagy ünneppé tehetné a négyévenkénti tornát. Addig azonban maradjon az évenkénti rendezés.
Több 4-4 elleni játékot!
Jason Kay szerint akár már a rendes játékidő utolsó harmadát is
Divízió playoffot és több csapatot a rájátszásba!
Elég gyakran szóba kerül, hogy a playoffba minél több csapatot kéne bevonni. Esetleg minél egyenlőbb eloszlásban. Ezt szolgálná ez az ötlet is. Kay szerint a 30 csapatos bajnokság kétharmadát lenne érdemes a rájátszásban versenyeztetni a jelenlegi 16 helyett. Így olyan helyeken is lehet új híveket szerezni a hokinak, ahol nagyon rég láttak playoff meccset. És ahogy az az amerikai sportban lenni szokott, amire közönség van arra pénz is van, ami jobb játékot, több nézőt jelent. Végső soron jobban szórakozoik az európai néző is.
Neveket a bírók mezére!
Így könnyebb őket azonnal, a helyszínen szidni. Ezzel nem tudok vitatkozni. Szép dolog az, amikor a bennfentes szurkolók keresztnéven anyázzák a játékvezetőket, de ideje lenne ezt megkönnyíteni.
Több kanadai csapatot az NHL-be!
Így kívülállóként ezzel is csak egyetérteni lehet. Phoenix helyett nyugodtan lehetne NHL csapata Winnipegnek vagy Quebec Citynek. De szerencsére ezt sem úgy osztják, mint a szociális segélyt. Ahol meg tud éni egy NHL franchise, ott jobbára van. És néha ott is ahol egyáltalán nem tud megélni, de valaki nem sajnálja rá a pénzt. Nekik üzenem, hogy Kanada tuti piac és ott a hoki hálás befektetés.
Nagyobb kapukat!
Az utóbbi években a kapusok és a szerelésük is belenőtt a hagyományos kapukba. Az előző szezonban faragtak valamit a védőfelszerelésen, aminek látszatja is volt. Ennek ellenére még mindig nagyon lecsökkent az a terület, ahonnan a gólok születnek. Legyen egy kicsit nagyobb a kapu, aztán majd a kapusok is belenőnek. Látott valaki 17. századi hadi páncélt? Egy mai 12 éves gyerek alig férne bele.
Nem kéne büntetőt adni a kilőtt korongért
A legbénább viták, morgolódások az ilyen esetek nyomán jelennek meg. Mi az hogy késleltetés – kérdezi Kay. Nyilvánvaló, hogy azzal nem megy a játékidő, amíg új korongot kerítenek. Szerintem is tök felesleges ez a szabály, és túl szigorú érte a büntetetés. A bírók gyakran elnézik a durvább szabálytalanságokat is a hajrába, hogy ne szóljanak bele végkimenetelbe, de ha kimegy a korong, akkor gyakran jön a kiállítás.
Egyperces büntetéseket!
Nem minden jégen elkövetett bűn egyforma. Kay az egyberces, szuper kicsi büntetés bevezetését javasolja. Emlékeztetném, hogy van 2+2, meg ötperces, sőt tízperces vagy akár végleges kiállítás is. Az egyperces büntetés komolytalan javaslat.
A playoffból kimaradt csapatok külön tornán osszák el a draft pozíciókat.
Ennek a listának talán ez a legnagyszerűbb ötlete. Ettől nem lesz jobb a sport, de van miért igzulnia 14 régiónak. A játék küzdőszelleméhez hozzátesz, és nem teszi érdekeltté a rájátszásról lemaradó csapatokat, hogy minél rosszabbak legyenek. Ugyanakkor ez az javaslat a legjobb nem playoffozó csapatokat hozza jobb helyzetbe, akik így könnyen elhappolhatják a jó draft pozíciókat. Úgy lenne jó, ha a helyezés alapján a bénább csapatok pontokat vinnének erre a tornánra. A draft szabályozása az esélykiegyenlításről szól.
Keményebb dopping tesztet!
Ezt nem nagyon értem. Csapatsportban nem túl sokat ér a doppingolás. Ezeket ésszel, ösztönnel játszák. Lehet persze doppingolni, de nem annyira érdemes, mint a hegyi kerékpározásban vagy az úszásban. Ha van szabad kapacitása a dopping ellenőrzőknek, akkor inkább ezekre a sportágakra fordítsák azt.
Öt-öt büntetőlövőt a shottoutban!
Az utolsó két perc büntetéseinek problémája
Erre nincs megoldás egyelőre. Az utolsó két percben adott büntetések kevesebbet értenk, mint az utolsó két percet megelőző időben kiadott büntetések. Nyugodtan aljaskodik az a játékos, aki meg tud akadályozni egy helyzetet, és maximum csak 8 másodpercre hozza hátrányba a csapatát. Talán alaklmazni lehetne a labdarúgó tornákon szokásos szabályt, hogy bizonyos figyelmeztetés fölött automatikus eltiltás jár. Vagy akár lehetne büntetőket is osztani a végén, ahogy a kosárlabdában szokás.
Csak 20 év fölöttieket lehessen draftolni!
A 18 éves korhatár túl korai. Nagyon sokat kell még fejlődniük a fiataloknak ahhoz, hogy beférjenek egy NHL csapatba. A fejlődés pedig nem mindig biztosított a farmcsapatok rendszerében. A korai sztárolás sem feltétlenül tesz jót.
Elég a bajnokin játszott himnuszokból!
Kay szerint elég lenne az olimpián eljátszani a nemzeti himnuszokat. Felesleges és elcsépelt egy szezon alatt kb. 1500 himnuszt meghallgatni. Itthon ez éppen most kezd elterjedni néhány focicsapatnál. De a MOL ligában még senkinek nem jutott eszébe ezt megjátszani. Tulajdonképpen értelme sincs. Képzeljül el, ahogy egy UTE – SC Csíkszereda meccsen lemegy a román himnusz.
