Egy hete rendezték a minnesotai Nokomis tó jegén 25 pályán, 1600 játékossal a az amerikai pond hockey bajnokságot. Az esemény szerepel a Sports Illustrated "Amit látnod kell, mielőtt meghalsz" százas listáján.

A brandkommunikációtól megfáradt minnapolisi PR-os, Fred Haberman vette a fejébe öt évvel ezelőtt, hogy megszervez egy nagyszabású szabadtéri hokitornát. Egy amolyan régimódit. Ahogyan ő, és a barátai játszották Minneapolisban és attól északra. A pond hockey szabad téri természetes fagyott vizen játszott jégkorong. Egyszerűbben: grundhoki. Hogy ez mitől jó? Attól, mint a grundfoci: felszabadító. Nincsenek korlátok, nincs bordatörés a palánkon, nincs jégidő csak a zord természet és játékos emberek. És persze a nosztalgia, hiszen északon, életük első pár korcsolyás évében kevesen töltenek több időt a jégcsarnokokban, mint a fagyott vizeken.

Kétszer 15 perc egy mérkőzés, amit négyfős, kapus nélküli csapatok játszanak. A kapu szerepét egy alacsony deszkatákolmány látja el, aminek két szélén van csak nyílás. Ott lehet gólt lőni. Nincs palánk, nincs bodicsek, nincs kapus. Hideg van és körülbelül tíz-húszezer néző. A torna fődíja a legendás arany hólapát. Jól jöhet, amikor le kell tisztínai a pályát. A grundhokinak van világbajnoksága is. Eddig négyet az USA négyet Kanada nyert.

A versenyről egy klassz dokumentumfilm is született. Lám, a dokumentumfilm nem feltétlenül csak nyomorult sorsokról vagy nagy leleplezésekről, hanem az örömről is szólhat. A filmben megszólal Gretzky, Patrick Kane, Gaborik és Crosby. De a főszerep azoké az amatőröké akik a jégen töltik szabadidejüket novembertől márciusig. Aki ki tudja cselezni a földrajzi szűrést az a Hulun megnézheti a teljes filmet ingyen. A többieknek itt a trailer.

A zord elemekkel való küzdelmet hajlamosak vagyunk valami nagyon cudar és sorsszerű dologként felfogni. Azt hinnénk, hogy csak meleg helyeken találunk vidám és összetartó közösségeket. Akik pedig hidegben élnek, azok ki sem dugják az orrukat, otthon bámulják a tévét vagy alkoholisták. Ez egyáltalán nincs így. A kemény telek csak összehozzák az embereket. Ezt még a kora őszi Minneapolison is meglátszott.

Ma harminc centi hó esett Budapesten. A város csöndesebb lett. A Városliget megtelt szánkózó gyerekekkel, nőttek a hóemberek egymás után. Az egyik rádióban egy hegyi utcán lefelé síző fiatalemberről tudósítottak. Nagyon sokan sétáltak az utcán, néhányan babakocsit próbáltak tolni a havas utakon. Az autók letisztítása összehozta a környékünk, amúgy elég flegma, lakóit. Nyoma sem volt az elemekkel folytatott elkeseredett küzdelemnek. Mindenki segítőkész volt és laza.

Minneapolisban az idén elmaradt a torna utolsó napja. Zuhogott az eső, ami nagyon ritka arrafelé. Mi itthon, végre igazi telet kaptunk. Tavaly már itthon, az Omszki  csömöri tavon is rendeztek szupermini tornát.Hétvégétől pedig hivatalosan is használható a Balaton és a Velencei tó jege a kijelölt helyeken.  Irány a szabad levegő!