Elég furcsa élmény volt a döntő első meccse. A rájátszásban félelmetesen játszó Pittsburgh reszkető kisegér volt. Ez a csapat vert volna tönkre a Senatorst, a Rangerst, majd a Flyerst? Még a Rangers elleni sorozatban méltattam Fleury-t, hogy milyen félelmetesen jó. Most meg két elég buta gólt is kapott. Már a belépője sem túl sok jóval kecsegtetett. Akkora lendülettel ugrott a Joe Louis Arena jegére, hogy egyből orra bukott. Ezután is többet volt térden, mint korcsolyán. Crosby nem remekelt. Az általában boszorkányosan cselező, és vidámakat ütközö Malkint levették a Detroit védői a pályáról. Hossa volt az egyetlen aki épkézláb játékot mutatott. A Wings meg olyan volt mint egy kőkemény ragadozó, szuper védekezéssel. Nem tudtam élőben megnézni a meccset, csak másnap a tévében. Spiller és Máté egyre bizonygatták, hogy ez csak a fiatal csapat megilletődöttsége, amit látunk. Hát nem tudom. Várom a folytatást. Nem szeretnék egy 4-0-ás sorozatot