2008 utolsó bejegyzése a Bodicsek 100. bejegyzése volt. A blogot tavaly márciusban kezdtem írni. Időmtől és energiámtól és kedvemtől függően jöttek az új bejegyzések. Egytől százig.
Az elejéről nincsenek statisztikáim, ezen a blogmotoron meg nem tudom megnézni, hányan olvasták a Bodicseket. Június óta tízezer látogatóm volt. A legtöbben a mackódobálós szünidős szösszenetet olvasták, köszönhetően hokigóbé jégkorong blogos postjának. Ez nem éppen a legelmélyültebb munkám, de annak nagyon örülnék, ha itthon is elindulna a jótékony dobálózás. A másik legnépszerűbb darab a két rivális jégkorongos konzol játék összehasonlítása. A vicc benne, hogy tényleges összehasonlításról szó sincs, de ha jól emlékszem egy üveg cabernet sauvignon vége felé jártam, amikor írtam. Ha összeadom az egyes részek olvasottságát, akkor listás még a kanadai Dave Bidini szuper riportja a csíki hokiról. Ez különben az egyik legjobb blogger élményem is. Elsősorban azért, mert beszálltak az olvasók is. Összesen 40 kommentár érkezett a riporthoz, és ezek többsége pontosítás, kiegészítés volt. Időközben írtam is a szerzőnek, mert kezdtem rosszul érezni magam amiatt, hogy az ő tollaival ékeskedem. Dave jó fej volt, engedélyt adott a közlésre. Megígértem neki, hogy a saját és olvasóim kommentjei alapján küldök néhány szerkesztési javaslatot a következő kiadáshoz.
Ha már a hírességeknél tartok, levelezésbe keveredtem kedvenc jégkorong történeti blogom nagyrabecsült szerzőjével. Ajánlottam neki egy anyagot, amit egy credittel hálált meg. Majd megnézem, mennyien kattintottak át onnan. Gondolom, nem sokat értettek a magyar nyelvű bejegyzésekből. Nagy megtiszteltetés volt, hogy sokunk kedvenc jégkorong blogjának szerkesztői pedig csapatukba hívtak vendégszerzőnek. Összesen hét bejegyzést íram oda, amit talán többen is olvastak, mint itt ezt a százat. De nem ez a lényeg, hanem hogy jó fazonokat ismertem meg a Jégkorong blogon keresztül. Egy másik bandát is meg kell említenem. A szakmailag felkészült, és szurkolásban is példamutató Reál Újpest nagyszerű tagjait, akiket szintén a blogon keresztül ismertem meg.
Illene már készítenem egy összeállítást a fontosabb cikkekről. De nem tudom, melyik a fontosabb, csak azt, hogy melyiket szerettem jobban. Ilyen a tv közvetítések nézését segítő világító korongról szóló bejegyzés. Az előásott videók, a legrégebbi hokis felvétel, az Újpest 1988-ban a BEK-ben, és az 1936-os Magyarország-Japán jégkorongmérkőzés (khmm. ezt még ki sem blogoltam). Örültem, hogy ősszel eljutottam néhány igazi NHL-es csarnokba, és megnéztem egy elég lagymatag előszezonos meccset. Volt jópár értékelős, megmondós bejegyzés is.
Volt 100 bejegyzésem, 10.000 látogatóm, kétszáz hozzászólóm. Néhányan furcsa keresőkifejezésekkel találtak a Bodicsekre (fogatlan szmájli, hogyan készítsek papírból sisakot, vőlegénybetegség). Köszönöm mindenkinek, aki segített, kijavított, olvasott, hozzászólt! Nem tudom merre halad ez a blog. Azt hiszem, leginkább semerre. Szeretnék néhány jó percet okozni az olvasóknak, és néhány jó percet magamnak.
A hoki nem csak egy sport. A hoki kultúra. Aki nem hiszi, járjon utána!