2014-ben Szocsiban rendezik a téli olimpiát. Az NHL orosz sztárjai már most kijelentették, hogy nekik ott a helyük, kerül amibe kerül. Egy friss lista szerint az amerikai jégkorong két legbefolyásosabb személyisége néz farkasszemet egymással.
(forrás: NYT)
Garry Bettman, az NHL elnöke, már a szezonindító sajtótájékoztatón megfogalmazta kétséteit afelöl, hogy el kéne-e engedni a liga játékosait a kontinensen kívüli olimpiákra. Felvetése először a 2014-es szocsi olimpiát érinti. Azzal érvel, hogy a tulajdonosok nem szívesen engedik el méregdrága játékosaikat két hétre. Nagy a sérülséveszély, néhány játékost túlhajtanak a többi meg csak ücsörög a padon. Sokba kerül, és nem nagyon hoz semmit a tulajoknak. Az olimpiát általában olyan időben rendezik, amikor a nincs vetélytársa Amerikában a hokinak. Mielőtt a kis nemzetek reflexével elkezdenénk gyalázni Bettmant, vegyük figyelembe enyhítő körülményként, hogy egy évtizede komoly szerepe volt abban, hogy a klubtulajok elengedték a játékosokat az olimpiára. Bár ő jobb szerette volna, ha átsorolják a jégkorongot a nyári játékok programjába. Így a torna még a szezon kezdete elé, sőt az első edzőtáborok elé esne a naptárban. Őrülten hangzik, de a hokirajongók inkább csak nyernének vele, mint vesztenének. Télen van elég jó mérkőzés, nyáron meg semmi. A nyári olimpia pedig igazán híján van világszínvonalú csapatversenyeknek. Természetesen így a téli olimpiáról az egyetlen ilyen is eltűnne. Végül maradt minden a régi helyén. A NOB a coubertini olimpiai eszményhez körömszakadtáig ragaszkodik, és süket az üzleti érvekre, mint azt tudjuk.
Az NHL elnökének ma már nem annyira tetszik az olimpiai eszme, főleg nem, ha Oroszországban, a KHL hazájában tartják az olimpiát, és a fontos főműsoridős mérkőzések az időeltolódás miatt a kora délutáni órákra esnek. Az NHL ugyanúgy rá van szorulva az amerikán kívüli játékosállományra és közönségre, mint ahogyan azok az NHL-re. Például az orosz szövetségi kapitány, Bikov minap meghirdetett 2010-es olimpiai eretében 14 NHL-es és 9 KHL-es játékos szerepel.
Az NHL-ben játszó orosz játékosok már jó előre közölték: nekik ott a helyük a 2014-es téli olimpián. Ovecskin már februárban kijelentette, hogy kemény küzdelemre számíthat az, aki megakadályozná, hogy otthon szerepeljen az olimpián. Már el is vállalta, hogy az eseményt nagykövetként népszerűsíti. Furcsa lenne, ha ezek után mégsem lenne ott. Szép lassan Malkin és Kovalcsuk is felsorakozott a Washington Capitals sztárja mellé. Egyértelművé tették, hogy a hazájuk iránti kötelesség elmenni a válogatottba. Ha kell, kisegítik a szövetséget a biztosítás megkötésében, ha kell fizetés nélküli szabadásgra mennek, vagy kivásárolják magukat a szerződésükből arra az időre. Ennél nagyobb fenyegetőzésre nem került sor. Szó sincs komolyabb hepciáskodásról, hogy hazaköltöznének. Nem recseg alapjaiban recsegne a liga. Ez a három világklasszis is csak annyit üzent, hogy a világklasszisságba az is beletartozik, hogy a hazájukat képviselik a legrangosabb világeseményen. Az igazi világklasszis a tripla arany klubba tartozik. Sportemberek, üzletemberek és hazafiak. Ted Leonsis, a Washington Capitlas tulajdonosa megértette ezeket az érveket, és biztosította Ovecskint, hogy elengedi az olimpiára. Még 11 év van abból a több mint százmilliós szerződésből, ami kettejüket összeköti. A hosszútávú jó kapcsolatokban nem hepciáskodással oldják meg a problémákat.
Csábító lehet a szokásos klisék mentén értelmezni a történetet. A imperialisták legyűrik a hokivliágot. A játékosok és a kis hokinemzetek nem szólhatnak bele semmibe. Csupán a megerősödő Oroszország jelenthet újabb ellensúlyt. Ennél azért árnyaltabba kép. Hosszútávon igaz, hogy ami az üzletnek jó, az a hokinak is jó. Az NHL attól lett ekkora és ilyen színvonalas, mert jól integrálta a hoki nemzetek legjobbjait. Az NHL óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi húsz évben, mióta nagyobb számban megjelentek az európai, köztük a kelet-európai játékosok. Velük együtt megjelent az európai közönség is. Hiányoznánk onnan, és ezt tudja mindenki. Ahogy 1998-ban Battemannek, talán most ezeknek a derék orosz sportolóknak köszönhetjük azt, hogy az olimpia a legkomolyabb eseménye marad a jégkorong világnak.