Gyerekkoromban azt hittem, hogy a bodicsek (body check) kifejezés egy Bodicsek nevű rendkívül durva orosz jégkorongozó nevéből ered.
Ma már tudom, hogy ez butaság. Bodicsek nyilvánvalóan csehszlovák volt.
Valamiért sosem voltam kibékülve a szurkolói divattal. Már gyerekkorom óta inkább viccesnek találtam a szurkolói sálakat. Főleg harminc fokban a focimeccseken. De még nem láttam jó hokis sálat sem itthon. A főtáblás világbajnokság áttörést hozott a szurkolói divat területén is. Ott volt a szuper huszáros szurkolói mez, a csúnyácska, de legalább Magyarország feliratú hivatalos, és a zavarba ejtően korszerű baseball sapka. Idénre egy szurkolói sál jutott. A közönség öt változatból választhatott. Felelős és demokratikus döntés született. A szurkolók arra szavaztak, amelyik ugyanannyira csúnya volt, mint a többi, de legalább volt egy szellemes felirata. "Kis ország, nagy hoki." A győztes pályaműről a ráncfelvarrás* keretében lekerült a szlogen, és maradt a sablonos csúnyaság.
Amire a jónép szavazott
Amire a hangoskodás után szavaztak
Az eredmény kicsit hülyére veszi a szavazókat, * kísértetiesen emlékeztet egy korábbi szlovák modellre. Én inkább köttetek egyet magamnak nagyanyámmal. A légyeg, hogy jussunk vissza a főtáblára, és akkor majd tervez nekünk is valami csinosat az Armani.
* UPDATE: Edudus hozzászólása alapján kiműveltem magam. Valójában heves tiltakozást váltott ki a "Kis ország, nagy hoki" szlogen. Annyit elárulhatok, nem a szlovén vagy a szlovák követségről tiltakoztak, hogy ez az ő szlogenjük. És nem is annyian akadtak ki, ahányan meg tudták volna nyerni a szavazást. Akit érdekelnek a részletek itt olvashat róla. Remélem a szurkolói busz, amit szerveznek mindenkinek tetszeni fog!
Zdeno Chára egy szimpatikus szlovák óriás. Elég sokat bunyózott, de nem hanyagolt a jégkorong játék részét sem. Termeténél fogva sokkal tufább játékra lenne ítélve ez a fiatalember. Szimpatikus vonása, hogy méretei ellenére egészen jól tud korcsolyázni, és ambicionálja is, hogy hokizzon. Eddig mindig tátott szájjal néztem óriás termetét, és megbillenthetetlen egyensúlyát. Az ellenfél kapuja mögötti szituációkban nehéz megverni, csodálatosan tartja a korongot. Olyan fickó, akit akár élőben, akár televízióban azonnal fel lehet ismerni termetéről és mozgásáról. És az ilyet lehet szeretni. Most legutóbb Montreálban egy palánkralökéssel kivégezte szerencsétlen Max Pacioretty-t. A felvételen jól látszik, hogy Chára keze az ütközéskor fejmagasságban van, és úgy löki a cserepad végén kezdődő plexi élének Pacioretty-t. Nagyon durván néz ki, és nagy galádságnak tűnik, éppen Chára magasan tartott kezei miatt. De végső soron inkább csak egy nagyon szerencsétlen mozdulatról beszélhetünk. Chára mell elé emelt keze szinte mindenki másnál nyak- vagy fejmagasságot jelent. A korongért nagy verseny volt. Pont olyan, ami miatt tervezik a tilos felszabadítás európai szabályainak átvételét az NHL-ben. A szenvedő fél fenntartja, hogy szerinte szándékosan ütötte le Chára.
A montreali rendőrség nyomozást indított az ügyben. Hogy mit tudnak kideríteni az kérdéses. Videóbíróznak? Elsőre azt mondanám, hogy a sport területén a bírók, az edzők és a sportemberek tartsanak rendet. Ha azonban a barátomat vagy a fiamat látnám így kivégezni, egészen mást mondanék. A menedzseri szempont pedig az, hogy egy-egy ilyen sérüléssel óriási jövedelemkiesést lehet okozni. Szegény Crosby, az NHL egyik legértékesebb játékosa január 5-e óta nem játszhat egy fejsérülés miatt. Az NHL legkelendőbb árucikke kényszerpihenőn van. Pacioretty már jobban van, de lehet, hogy a szezonjának vége, talán a karrierje is rövidebb lesz, és csak örülhetünk annak, hogy nem kényszerül befejezni alig 23 évesen. Sokba kerülne mindenkinek, ha teret nyerne a hentes tempó. Ezért azt gondolom, hogy keményebb büntetéseket kéne kiszabni a durva játékért. Az eltiltás mellett brutális pénzbüntetéseket is kiszabnék, amit részben a liga, részben a károsult játékos kapna. Azért ezzel óvatosan kell bánni, mert ezzel az egyes játékosok kiiktatásának piaci ára lenne. Egy Crosbyt tönkretenni három hónapra anyagi csőd, de egy minimálbéres újoncot még ki lehet köhögni. Playoffban egy párharc elején még jól fizethet az ilyen durvaság, míg a végén már rosszabbul.
Végül Zdeno Chára nem kapott eltiltást az NHL-től. Az NHL elnöke szörnyű, de a játékhoz tartozó balesetnek ítélte az esetet, csakúgy, mint a vizsgálóbizottság. A liga részéről büntetlen maradt az eset. A Montreal Canadiens tulajdonosa tiltakozott az eredmény ellen. Kíváncsi leszek a rendőrség álláspontjára. Már csak azért is örültem volna az NHL elmarasztaló ítéletének, mert így az igazságszolgáltatás inkább a sport berkein maradhatott volna.
Az NHL játékosok mind nagyon megértően és megengedően nyilatkoznak az esetről. Mindannyian tudják, hogy ez egy ilyen kemény játék. Bármelyikükkel előfordulhat hasonló. Akár mindkét szerepben. Lehetnek áldozatok vagy elkövetők. Ha ők mondják, az mérvadó, hiszen ők viszik a vásárra a bőrüket. De nem akarom, hogy kedvenc sportágamban aggódni kelljen bárki életéért. A hoki szép is és kemény is. Az egyensúly könnyen fel tud billenni. Ha választani lehetne, inkább a szépség felé billenjen a mérleg.
Egy barátomtól kaptam ma egy 8mm-es vetítőgépet néhány klasszikus szovjet rajzfilmmel. Super8 és sima 8-as filmeket is lejátszik. Eszembe jutott, hogy pár hónapja láttam az e-bayen az 1970-es Stanley Kupa döntőről egy 8mm-es kiadású filmet. Megnéztem és van még belőle. A 70-es évek elején a Columbia kiadta a rájátszás összefoglalóját.
A hoki bölcsőjének keresése a Szent Grál keresésének kanadai megfelelője napjainkban. Tökéletesen érdektelen, hogy a több tízezer befagyott tó közül melyiken ütögettek egy hosszabb valamivel egy laposabb valamit. De vannak őrültek, akik szívesen töltik idejüket nyaranta az agyagos part átfésülésével, hátha találnak valami izgalmasat.
(Andrew Dill amatőr kutató a CTV fotóján kezében a legrégebbi koronggal)
Kanada egyik leggazdagabb lelőhelye, a hoki Lascaux-ja a Nova Scotia beli Windsor Long Pond nevű tava. A tó az utóbbi másfél évszázadban jócskán összement, így búvárruha nélkül lehet a régi mederben sporttörténeti emlékek után kutatni. Az 1990-es évekközepétől folyó feltárásokon több régi korong is előkerült a környékről. Az elsők között a Montreal Canadien Rubber Co. gyártott vulkanizált versenykorongot 1875 körül.
Most azonban újabb felfedezést tett Andrew Dill, helyi amatőr hoki régész. Dill családjáé az a farm, ahol a Long Pond található. Szabadidejét fémkereső detektorok és egyéb kutató eszközökkel tölti. Régi térképek alapján keresi a régi meder határait. Túrja az iszapot, hogy bebizonyítsa az ő farmjuk a hoki igazi bölcsője. Tavaly szeptemberben talált egy erősen viseletes korongot (fenti képen a bal), ami feltehetőleg a magyar kiegyezés előtti időkből, az1860-as évekből származik. Ez nehezebb is és nagyobb is a korábbi leleteknél. A szokásnak megfelelően a tulajdonos belekarcolta monogrammját a korongba. Most ez a kilapult lócitrom a legrégebbi hokis tárgyi emlék. Erősen mállik, ezért kell szalvétában tartani.
Októberben a Bruins és a Capitals meccse előtt Steven Tyler az Aerosmith zenekar egykori énekese adta elő a szokásos nemzeti himnuszt. Nem esett el a jégen, nem sült bele a dalba. Az öregedő rocker elfogadható teljesítményt nyújtott a jégen, sminkje kifejezetten jól sikerült. Nem az első eset, hogy a neves rockzenész mérkőzés előtt énekelt. Nyolc éve egy gálameccsen szórakoztatta a közönséget, ahol több massachusettsi Bruins rajongó híresség is jégre lépett.
A teljes produkció megtekinthető egy tévéről felvett minőségi mobilos videón.
Rég volt ilyen post, de nagyon tetszett Alexander Burmistrov harmadik NHL-es gólja, ami most esett az 5-0-ra lemosott Washington Capitals ellen. Burmistrov az Atlanta Thrashers első körös választottja volt a 2010-es drafton. Kipróbálták, és meg is ragadt a - khmm - folyamatosan megújuló csapatban. A most 19 éves srác két éve már a Bars Kazany második csapatában játszott, és az elsőben is bemutatkozott. Az itt nagy sebesség mellett bemutatott cselei engem a fiatal Jágrra emlékeztetnek*. Bravó, pubi!
* Meg is van ebben a Jágr összeállításban, kb. a 30. másodpercnél.
A szabad ügynök mellett a másik kedvenc tükörfordításom a fizetési sapka. Ez az NHL-ben és az NFL-ben maximalizálja a játékos bérekre fordítható összeget egy-egy csapatnál. Tehát nyilvánvalóan bértömeg plafon és nem bértömeg sapka. Ha már tükör, lehetne fizetési kupak is. Annak legalább lenne értelme. Az vigyáz arra, hogy a fizetés ne folyjon túl.
Vége a megúszós jégkorong közvetítéseknek. Amelyik csatorna nem követi az ESPN America-t a HD közvetítésben, annak nehéz időket jósolok.
A jégkorong egy csodaszép és villámgyors sport. Ebben messze meghaladja a televíziózás technológiai lehetőségeit. Régebben is meghaladta, amikor lassabb volt a játék, és ma is, amikor gyorsabb akciókat követnek jobb kamerák. A fejlődés nem állhat meg. Ott kezdődött, hogy elkezdték festeni a jéggé fagyasztott vizet, hogy jobban látsszon a korong. Aztán elkezdtek egyre több kamerát használni, egyre érdekesebb helyeken. Próbálkoztak uv csíkot húzó koronggal is. Úgy tűnik, a nagy felbontású televízió műsor és a kellően nagy méretű tévé teszi élvezhetővé a tévés meccseket. Azért még mindig személyesen a legjobb az élmény.
A teljes produkció megtekinthető egy tévéről felvett minőségi mobilos 
