Folytatjuk Dave Bidini kanadai zenész és hokiőrült csíki élményeinek közreadását. Lassan megjelenik a történetben a Steaua is. Az első rész itt, a második rész itt olvasható.

Folytatjuk Dave Bidini kanadai zenész és hokiőrült csíki élményeinek közreadását. Az előző rész itt olvasható. 

Dave Bidini egy hokiőrült kanadai zenész, aki több érdekes könyvet is írt a hokiról. A  Tropic of Hockey című könyvében olyan különleges helyekről tudósít, ahol furcsa kultusza van a hokinak. Így járt Dubaiban, Kínában, és Csíkszeredán is. Az alábbiakban a könyvnek az erdélyi fejezetéből adok közre több részletet, több részletben. A fordítást igyekszem gyorsan lezavarni, így biztos vannak benne hibák. Bidini egy kicsit szétszórt és kókler, a könyvének szerkesztője meg biztosan nem volt. Így nála Vákár Lajos felesége Mrs Lajos, és Czáka István egyszerűen Czka Istun. A leírás hangulata viszont klassz. A szerző az idegen szemével tapasztalja, és érti meg, hogy mit is jelent(ett) a jégkorong Székelyföldön.

Pénteken elkezdte az osztrák jégkorong bajnokság közvetítéseit az RTL csoportba tartozó Sport-Klub. Dicső, derék, stb. Elsőként az Alba Volán Innsbruck elleni mérkőzését tűzték műsorra. Nagyjából egy kamerával követték az eseményeket, talán kettővel. Viszonylag sikerült is beállítani a fényeket. Az Alba csarnoka jobb, mint a csíkszeredai csarnok bukolikus félhomálya, de sehol nem játszik már a csillagárnyék, főleg fedett pályán nem. A közvetítést három szakember oldotta meg. A pálya szélén egy fiatalember szakértett a Poptarisznya körkapcsolásaiból híressé vált Török Lászlóval az oldalán Utóbbi szerintem utoljára a nyolcvanas években járhatott hokimeccsen a Kisstadionban. Utóbbi erős volános gyökerekkel rendelkezik (kösz KCs a helyreigazítást), de nem nagyon hagyták szóhoz jutni. Ami a legdurvább, az Léderer Ákos, aki sportrajongók milliói számára tette kínszenvedéssé a 2006-os foci vébét. Pallérozatlan humora, legendás kappanhangja, Palik Lászlót megszégyenítő indokolatlan üvöltözése kivételesen irritáló. Nem állítható, hogy nem próbált felkészülni. Simán vágta, hogy ez hányadik forduló, eddig hányszor nyert az Alba, kinek hány meccse votl az NHL-ben. Aztán elfogyott a jegyzet, és sajátos orgánumú lelkesedésével próbálta kitölteni az űrt. Majd simán labdának nevezte a korongot. A harmadik harmadban azt vette a fejébe, hogy a bírók az Alba ellen fújnak, mert ők is osztrákok. A kuruc-labanc szembeállítás ki is tartott a harmad végéig. Mit is mondhatnék? Benéztem a fan clubjába, de nem érdemes bántani ezt a fiút.

Székesfehérvár közel van, inkább üljünk vonatra vagy kocsiba, a tévé felbontása úgy sem lesz soha annyira jó, mint az igazi hokimeccsé. És általában a hangulat is nagyon jó.

Na, ekkorát is régen csodálkoztam már!

Első közlés a Jégkorong.blog.hu-n.

Már a KHL gondolatának nyilvánosságra kerülésének napján komoly viharokat kavart az új orosz liga ötlete. Először csak Oroszországban, ahol a Szuperliga megszűntetése a jégkorongszövetség kinyírásával is járt. Aztán volt annyi pénz, és politikai akarat, hogy az új liga lett A liga. A hazai alvadt struktúrák feltörése után a világ jégkorongtérképének átrajzolását célozták meg az új hokigarchák. A KHL a különböző állami energetikai vállalatok, és tartományi oligarchák/kormányzók fényűző játékából az NHL méltó európai ellensúlyává kívánt válni. A tervek között szerepelt, hogy majd jönnek a legjobb skandináv csapatok is, de csupán szovjet utódállamok szerepelnek a bajnokságban. Az NHL ellensúlyból annyi lett, hogy elindult a marakodás a játékosokon. Néhány esetben sikerült túllicitálni az NHL-t, néhány esetben ügyvédek elmagyarázták el a draftolt orosz kisfiúknak, hogy jobb nekik itthon. Rövid nyugalom után, most megint áll a bál.

Már elindult az NHL előszezon, de nem a Minnesota Wildnak. Még mindig a Republikánus Nemzeti Konvenciót heverik ki a csarnokban. Most pakolnak vissza az ajándékboltba, és most készült el a jég is. A csapat észak-Dakotában edzőtáborozik, kedden jönnek vissza, és szerdán már fogadják is a Coloradot. Ma St. Paulban volt dolgom, ami Minneapolis ikervárosa a Mississipi másik partján. A közös baseball csapatukat Twinsnek hívják. Üres csarnok turném új állomásán a Minnesota Wilds székhelyét az XCel Energy Centert látogattam meg. A portás bácsi (senior citizen) nagyon kedves volt, és beengedett, hogy egy kicsit körülnézzek. Szuper felszereltségű 18 ezres stadion, gyönyörű friss jég, az eredményjelző még a kezdőkörben volt. A hetvenezres Metrodome után nagyon családiasnak tűnt a csarnok. Nézegettem egy darabig a zambonit, ahogy hízlalta a jeget, aztán csináltam egy fotót. Megköszöntem szépen a portás bácsinak a kedvességét, a szomszédos boltban vettem egy mezt a fiamnak, és búcsút intettem.

A derék helyiek még mindig inkább azzal vannak elfoglalva, hogy a Miami Dolphins nagyon csúnyán elverte a New Englands Patriotsot. A másik nagy hír, hogy tegnap játszották az utolsó meccset a New York Yankees stadionjában. 75 év után átköltöznek az új 1,3 milliárdos stadionjukba.

Beváltottam az igéretemet és Valuska kérésére készítettem egy beszámolót a kedvenc amcsifocis blogom, a Kell még egy yard számára a Minnesota Vikings meccséről. Úgy tűnik csak az Atlanta Thrashers vs. Nashville Predators meccsre jutok el majd.

Már panaszkodtam arról, hogy éppen a 2008-9-es NHL szezon előtt van dolgom éppen az Egyesült Államokban. Már túl is vagyok Washingtonon. A Washington Capitals székhelyéül szolgáló Verizone Centert zárva találtam. A környéken még csak egy ajándékbolt sem emlékeztetett a Caps létére. Második hetén van túl éppen a football szezon, és az gyakorlatilag mindent felülír. Az összes reklám focis, az ESPN-en folyamatosan foci megy, vagy NFL mérkőzéseket elemeznek, vagy éppen a Fantasy Footballhoz adnak tanácsokat. Minden magazin az NFL-lel foglalkozik, még a Forbes gazdasági magazin is. Pár hónapja feltettem egy Onion videót arról, hogy Ovecskin 2008-tól a Miami Dolphinsban játszik, és végre megmutathatja egy komoly ligában, hogy mit is tud. Tényleg ekkora a különbség a ez első és a harmadik-negyedik legnépszerűbb sport között.

Ha a szeonnal nem is volt szerencsém, azért a múzeumok szolgáltak némi kárpótlással. A Smithsonian Museumban például ki van állítva Bobby Orr 1970-es rongyosra koptatott korcsolyája. A National Portrait Galleryben az elnökök mellett külön szekciót szenteltek a legnagyobb szórakoztatói ipari munkásoknak, és egy másikat a legnagyobb sportolóknak. Bobby Hull és Gretzky egy-egy festménnyel képviselte a jégkorongot, ami nem rossz arány.

Bart Forbes  képe a Times magazin címlapjára. Larry Bird (balról), Wayne Gretzky (jobbról)

Következő állomás, Minneapolis. Ez már majdnem Kanada. 1967-tól 1993-ig a szomszédos Bloomingtonban játszotta hazai meccseit a North Stars, amiből később Dallas Stars lett. 2001-ben alakult az új franchise, a szomszédos St. Paulban székelő Minnesota Wild, ahol a keret kétharmada kanadai játékos. Az igényt mi sem mutatja jobban, mint hogy a közel 18 000 fős stadionban az előző szezonban minden meccsre minden jegy elkelt. A bérletesek 96%-a megújította az új szezonra a bérletét. Nem is csoda, hiszen nagyjából 10.000 tó van a környéken, és ebből 9000 biztosan befagy október végén. Itt kergeti a Wildsban a pakkot Marian Gaborik, aki minden 10-én mezével szerepel a Bodicsek naptárában. Az előszezont a Colombus Blue Jacketsszel kezdik 24-én, amikor én már messze járok. Jártam ma a University of Minnesota campusán, nagy pörgés és sok sportbolond. Minden csapatukat Minnesota Gophersnek hívják. Sajnos az Ürgék sem kezdték még el a szezont.

Amiben csatlakozhatnék a felhajtáshoz, az a táborozás a holnapi pénztárnyitás előtt. Vannak fickók, akik egy hete a csarnok mellett sátoroznak, nehogy lemaradjanak a bérletekről. Mivel itt is elővásárlási joguk van a tavalyi bérleteseknek, nem tudom mit kereshet a sorban az a fickó, aki három éve mindig elősként költözik ki a sátorával. Total nuts. A sátorozás első jutalmaként jó helyről nézhették végig a Republikánus Konvenciót, amit éppen a Wild csarnokában tartottak szerdáig. Palin, az alelnökjelölt, mint jó alaszkai hoki anyuka el is sütött egy Minnesota Wild utalást búcsúzásul.

Kárpótlásul elnézek egy NFL meccsre, a Minnesota Vikings játszik a Carolina Panthersszel pár sarokra a szállodámtól. Úgy sem láttam még hetvenezres fedett stadiont. Egy biztos, hogy itt nem fognak Heritage Classic meccset játszani.

Április óta volt időnk szusszanni egyet az óriási örömre. Feljutottunk, 70 után újra a nagy hoki vb-n a magyar válogatott. Már írtam arról, hogy mehet a szekrény aljába az összes, eddig elérhetetlen messzeségben játszó nemzeti válogatott meze. Ha ezzel megvagyunk, akkor jön a kérdés, hogy hogyan kell kiválasztani a mérkőzéseket egy olyan világbajnokságra ahol hazánk válogatottja indul. Nincs túl sok tapasztalata ebben egy derék magyarnak.

Magyarország az A csoportba került a 2009-es svájci jégkorong vb-n Kanadával, Szlovákiával és Fehéroroszországgal. Hat meccset fog játszani a magyar válogatott háromnak az ellenfele, helszíne és időpontja biztos.

Alapcsomag alsó két kategóriája 35 és 72 ezer forintba kerül a csoportkörre. Szurkolni a kapu mögül kell, viszont látni oldalról lehet. Még ha nem is érdekelne a Kanada - Szlovákia, akkor is ez a leggazdaságosabb megoldás. Ehhez számoljunk még hozzá 5 nap szállást. Egy nappal korábban érdemes kiérni a hangulat miatt. És ha miden jól megy 28-án estére jut egy kiadós berúgás.

Rosszabb esetben negyedik helyen végzünk, mert kikapunk a két Koszticint és Szalejt felvonultató fehéroroszoktól is. A kiesési csoportkör programjába már bele kell kevernünk Bernt is.

A jó hír, hogy itt már csak 19 illetve 29 svájci frankba (x150 HUF) kerülnek a jegyek meccsenként.

Várakozáson felüli teljesítmény esetén a magyarok végezhetnek a harmadik helyen is. Mondjuk, ha a szlovákok elkezdenek verekedni az öltözőben, vagy Lukasenko rendkívüli állapotot hirdet Fehéroroszországban. Ez esetben még több sztárral kell szembe nézni,  D csoport első három helyezettjével, Csehországgal, Finnországgal és Dániával vagy Norvégiával. Addigra őket már jól kiismertük a napijegyeinkkel, mert a D csoportot ugyan ott játszák, ahol az A csoportot

Itt a jó hír, hogy nem kell kitenni a lábunkat a megszokott kedves Zürichből. A napijegy 15 ezer alsó hangon, de 28-ért már jobb helyet kapunk. naponta. Összesen ez 45 vagy 86 ezer forintba fáj.

A lejgobb esetben 40K fölött van a jegy, és bentmaradunk. A büszkébb harmadik helyért nagyobb zakókkal és 77 ezer forintos jegyárakkal fizetünk. És már csak az a dilemma marad, hogy ha már eljutottunk egy VB-re, akkor megnézzük-e jobb csoportmeccseket, ottmaradjunk-e döntőre? A végjáték csomaghoz 100 ezerért juthatunk hozzá, ebben az összes negyeddöntő, elődöntő, a bronz és az arany meccs is benne van.

Nekem még nagyon homály, hogy mire kéne jegyet venni. Nem remélek támogatást az ibuszos kisasszonyoktól sem. Akinek van jó nézői stratégiája az írja meg!

Nemrég volt róla szó, hogy a feszes húsú Carrie Milbank a Blades of Steel című játékig vezeti vissza a hoki iránti rajongását. A játékot 1988-ban adta ki a Konami. Ez volt az első olyan játék ami komoly elmozdulást jelentett a Pong absztrakciós szintjéhez képest. Már nem fehér pálcikák teniszeztek a fekete háttér előtt. A játékosok korcsolyáztak, a nézők örjöngtek, és már ekkor felfedezték a sportjátékba rejtett bunyó nagyszerűségét. A műfajteremt játék online játszható verziója itt elérhető.